Nagyváradon szervezte meg az Albin Alapítvány a debreceni Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvánnyal együttműködve a Civil Akadémia az önszerveződésért elnevezésű kétnapos szakmai fórumot az Élő Falu című programsorozaton belül. A program témái között voltak: a kormányzati és a civil szektor közötti kapcsolat, a két határ menti megye - Bihar és Hajdú-Bihar - bemutatása. Szakemberek jöttek el a találkozóra Bukarestből, Székelyföldről és Magyarországról. Pete István mezőgazdasági államtitkár ismertette a SAPARD-programot. /A közösség a vidékért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./
2000. december 5.
Nov. 24-25-én Fugyivásárhelyen ezúttal A civil társadalmi struktúrák az egyház életében a mai Romániában címmel értekeztek a Studium Academicum Alapítvány második szemináriumán. Az egyháznak használnia, és nem kihasználnia kell a polgári szervezeteket - foglalta össze az elhangzottakat Kállay László elnök-házigazda, helyi református lelkipásztor. Makai Dimény Judit, a nagyváradi Albin Alapítvány szociális munkása kiemelte, hogy egy szervezet létrehozásához elsősorban a kölcsönös bizalomra, információra és felkészültségre van szükség. /Keresztény szemmel a civil szervezetekről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 5./
2001. január 22.
Jan. 22-én Micskén Az Élő falu - Civil akadémia az önszerveződésért program harmadik rendezvényeként egész napos konferenciát, a nagyváradi Albin Alapítvány kezdeményezésére. Az alapítványok, egyesületek, szövetségek megalakítását, bejegyeztetését, működtetését szabályozó jogszabályok ismertetése volt a célja a mostani rendezvényének. A megbeszélésen a szervező Albin Alapítvány tagjai mellett részt vettek az ECOTOP és a Kárpátok Eurorégióért Alapítvány, valamint számos Bihar megyei működő vagy alakulófélben lévő civil szervezet képviselői. Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem előadótanára a nonprofit szektor romániai helyzetéről értekezett. Costa Judit jogász ismertette az egyesületek és alapítványok létrehozását és működését szabályozó (2000/26. számú) sürgősségi kormányrendeletet. /D. F.: Az önszerveződés lehetőségei. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./
2001. május 26.
Máj. 24-én a Nagyváradi Magyar Diákfesztivál keretében mentálhigiénés konferenciát szervezett a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), valamint az Albin Alapítvány. Céljuk az volt, hogy ismerkedési lehetőséget teremtsen a diákoknak, másrészt szerették volna számba venni a Nagyváradon és környékén mentálhigiénével foglalkozó egyesületeket, alapítványokat és szakembereket. /A magyar mentálhigiénéről. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./ Negyedik alkalommal szervezték meg a mentálhigiénés konferenciát. Kiderült: Nagyváradon és környékén számos szervezet a legkülönfélébb segítő szolgáltatást igyekszik nyújtani - a személyiségfejlesztő programoktól kezdve a családterápiáig, a játszóházak szervezésén, szegény családok segítésén át a hajléktalanok támogatásáig. Megállapították, hogy fontos a kapcsolattartás, elengedhetetlen egy információs központ létrehozása, létre kellene hozni egy hivatalos, bejegyzett ernyőszervezetet. /Családterápiától játszóházakig. Mentálhigiénés konferenciát szervezett a diákszövetség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
2001. június 9.
Az Iránytű elnevezésű pályaorientációs programcsomag negyedik részét mutatták be jún. 8-án a nagyváradi Albin Alapítvány képviselői. Az 1990-ben indított Iránytű-csomag a fiatalnak segít megfelelő pályát választani. Az alapítvány programcsomagja öndefiníciós kérdőívekkel, pályaleírásokkal segít a fiataloknak. A románul és magyarul elkészített Iránytű negyedik fejezete a Bihar, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei középfokú oktatási intézetek (líceumok, szakiskolák, inasiskolák, kollégiumok, iskolacsoportok) részletes jegyzékét tartalmazza. Az iskolák neve, címe, telefonszáma mellett az egyes helyeken indítandó szakokat, az oktatás típusát, időtartamát, a helyek számát és az oktatás nyelvét is tartalmazza. /Segít az Iránytű. Iskolaismertető négy megyéből. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./
2002. február 19.
Bihar megye hátrányos helyzetű vidéke Erdélynek, különösen Észak-Bihar, ahol tömbben, 85 százalékos arányban élnek magyarok. Nagyváradtól északra, a szatmári megyehatárig szinte nyomorognak a falvak, hiszen 1992 óta alig jutottak állami támogatáshoz. A kisfalvak életben maradási esélyeiről szervezett febr. 9-i egynapos konferencián résztvevők, a Nagyvárad vonzáskörzetében levő, s a Bihar községhez tartozó 600 lelkes Hegyközkovácsiban vészharangokat kongattak. Hegyközkovácsi faluban 600-an élnek, s ha számban nem is gyarapodnak, tavaly óta megszűnt a fogyatkozás. Hatodmagával, a községközpont Bihar faluval, Paptamásival, Kügyipusztával, Nyüveddel és Pelbárthidával alkotnak egy községet. A konferencián megjelent két Bihar megyei parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt és Kovács Zoltán is. Forró László református lelkipásztor nyitó-áhítatában a hit formálta egyetlen járható út közösségmegtartó voltáról beszélt. Az Albin Alapítvány két közösségfejlesztő munkatársa, Makai Dimény Judit és Gergely Annamária közösen irányították a fórumot. A 450 lelkes Pelbárthidán 30 százaléknyi a magyar lakosság aránya, románok és romák lakják még 30-40 százalékos megoszlásban, 65 év az átlagéletkor. A cigányság körében van jelentősebb népszaporulat, a 12 magyarul tanuló elemistából 8 roma gyerek. Nyüved 220 lakosú református település, ahol súlyos ivóvízgondokkal küzdenek. Mindkét falunak minőségi termőföldjei vannak, de mivel kisnyugdíjasokéi, megmunkálásuk alig hoz jövedelmet a tulajdonosoknak. Orvos hetente egyszer jár ki. A 230 lelkes Kügyipusztán pedig egyáltalán nincs orvos. Alig akad iskoláskorú, egy óvodai csoportra való gyerek hosszú idő óta csak most gyűlt össze. Paptamási főként reformátusok és baptisták lakta ezer lelkes település. Noha nitráttartalma miatt nincs iható víz a faluban, a tíz éve elkezdett ivóvízprogram és 4-5 éve húzódó gázprogram sem fejeződött be Paptamási termálvizes strandja és a falut híressé tevő fogathajtó verseny magánkézben van. Bihar 3900 lakosával a legnagyobb és valamelyest fejlődő település. Pezsgő kulturális élet folyik, némelyik rendezvény országos hírű. Kovács Zoltán képviselő szerint nem csak infrastruktúrát kellene teremteni, hanem saját értelmiséget kinevelni. /(Balla Tünde): Konferencia a kisfalvak lehetőségeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2004. április 26.
Nagyváradon a szavazással összeállt a városi tanácsosi jelöltlista. A szavazatok alapján kialakult sorrendben: dr Földes Béla, Lakatos Péter, Cseke Attila, Delorean Gyula, Pető Csilla, Pásztor Sándor, Huszár István, Vági László és Kis Gábor. Nagyváradon a költségvetési pályázati támogatásból 930 millió lejt a református, 670 milliót a római katolikus gyülekezetek, 60 milliót a baptista, 40-et az evangélikus és 20-at az unitárius egyház kapott. A kulturális célra megpályázható 2,1 milliárd lejnek a fele magyar civil szervezetekhez került, például 270 millió a Varadinum Alapítványhoz, 50 millió a Tibor Ernő Galériához. A ifjúsági alapból is jutott a magyarsághoz, a 350 millióból támogatták a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot és az Albin Alapítványt. /(Balla Tünde): Veletek Váradért – Kilencen a befutó helyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
